Egy emberi életút során a kéz ujjai körülbelül 25 milliószor hajlanak be és egyenesednek ki. A kezek mindennapi tevékenységének ellátását a kar mozgása biztosítja, a kar mozgását pedig a vállízület végzi. Ahhoz hogy ez a rendszer jól működjön, a törzs, a lapocka, és a vállízület harmonikus együttműködésére van szükség.

A vállízület az emberi test összes ízülete közül a legmozgékonyabb, így nem csoda, hogy könnyen sérül meg. Mivel a csontos ízületi vápa és a szalagok az ízület stabilitásának csak csekély részét alkotják, így a hangsúly a vállat körülvevő izmokra tevődik át. A kar mozgatását a vállövi izmok biztosítják, melyeknek létre kell hozniuk a mozgáshoz szükséges stabilitást is (lásd a képen).

A vállöv izmait két fő csoportra osztjuk. Az egyik csoport a lapocka mozgásait irányítja, a másik pedig a rotátor köpenyt alkotja, mely négy izomból áll: m. supraspinatus, m. infraspinatus, m. teres minor és m. subscapularis. Ezek az izmok köpenyszerűen ölelik körül a vállízületet.
Nagyon fontos, hogy jól koordináltan, megfelelő bekapcsolódási sorrendben működjenek a mindennapi, és egyéb sporttevékenységek során. Bármelyik izom túlműködése vagy gyengesége stresszhatást gyakorol a vállra és fájdalmat provokálhat.

A rotátor köpeny sérülés okai

A kor előrehaladtával a szövetek egyre sérülékenyebbé válnak és kisebb erőbehatásra is könnyen sérülhetnek. Általában valamilyen trauma hatására következhet be részleges vagy teljes szakadás, mely érinthet egy, vagy több izmot is.
A fej felett végzett kar-tevékenység a rotátor köpeny inait fokozott terhelésnek teszi ki. Ebből az okból kifolyólag a dobó sportok (vízilabda, kézilabda, tenisz, stb.) és bizonyos szakmák (szobafestő) hajlamosítanak a vállsérülésre.

A rotátor köpeny sérülés tünetei

A rotátor köpeny sérülés fennállására kell gondolnunk bármely vállat érintő trauma után fennmaradó funkció csökkenés, vagy fájdalom esetén.
Utalhat rá továbbá trauma nélkül is hosszan tartó vállízületi fájdalom, amely a mindennapi élet tevékenységeit is befolyásolja. Figyelemfelkeltő bizonyos karmozdulatok nehezítettsége (fésülködés, melltartó bekapcsolása, a kanál szájhoz emelése), illetve az általános gyengeség, fáradtság és merevség-érzet a vállban. Előfordulhat, hogy a váll nem is fáj, de egyszerűen a kar felemelése kivitelezhetetlen.

A rotátor köpeny sérülés diagnózisa

A vállízület aktív és passzív mozgástartomány vizsgálata után a rotátor köpeny izmainak specifikus tesztjeiből lehet arra következtetni, hogy történt-e rotátor köpeny sérülés. Ha fennáll a sérülés lehetősége, akkor további képalkotó vizsgálatokat kér az orvos. A röntgen a csontos állomány sérülésének kizárását szolgája, de az izmok állapotáról az ultrahang vagy a mágneses rezonancia vizsgálat ad információt.

A rotátor köpeny sérülés kezelése

A sérülés mértékétől függően konzervatív vagy műtéti eljárás jöhet szóba. Az esetek többségében konzervatív terápiára kerül sor: a fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés után azonnal indul a mozgásterápia. A műtéti indikáció jelentősen függ a szakadás mértékétől, a páciens korától, illetve aktivitásától.
Mind a két eljárás esetében fontos az idejében elkezdett célzott egyéni gyógytorna. A torna egyénre szabott vizsgálatból és egymásra épülő gyakorlatsorból áll, mely addig tart, míg a sérült oldali kar vissza nem nyeri a másik oldalhoz viszonyított izomerőt és funkciót.

Hogyan előzhető meg a rotátor köpeny sérülése?

A helyes testtartás, a jó törzs és lapocka kontroll kialakítása a vállízületet védi. A lapocka stabilitása nagyon fontos szerepet játszik a vállízület funkciója szempontjából.
A dobó sportoknál elengedhetetlen a prevenciós torna a sérülések elkerülése érdekében.
Törekedjünk a jó tartás kialakítására. Sportoljunk és mozogjunk rendszeresen, sport előtt pedig szánjunk időt a bemelegítésre.