Az előző cikkhez (Miért sportoljon a gyerek?) ígértem folytatást, amit még tavaly terveztem megírni, de “kicsit” megcsúsztam vele.

A következőkben szigorúan a hobbisportolásról lesz szó, nem az élsoprtról. A klasszikus gyógytornászok az egészség megőrzésében, illetve valamilyen sérülést követően az egészség visszaszerzésében tudnak segítséget nyújtani. Az élsport pedig- nem újdonság- nem az egészsgéről szól.
Ettől függetlenül, nem mindegy, hogy milyen kvalitásai vannak az edzőnek, hiszen a gyerekeknek a mozgáshoz kapcsolódó viszonyát a szülői példamutátáson kívül az edző hozzáállása határozza meg.

Az első sport amit ajánlunk elsajátításra az úszás. Nekem annyira alap, hogy pályakezdő gyógytornászként amikor kiegészítő mozgásként ajánlottam betegeimnek az úszást, vagy vizitornát, sokszor fel sem merült bennem, hogy valaki ne tudjon úszni. Ennek ellenére sokszor kaptam azt a válszt, hogy nem tud úszni az illető.
Pedig az úszás nagyon jól fejleszti a koordinációt, az önfegyelmet, és kétség kívül a monotonitástűrést. Hatákonyan edzi a keringési- és legzőrendszert, növeli sz állóképességet, mindeközben izületkímélő. Tokától -bokáig mindent átmozgat, és minden izmot erősít. Arról nem is beszélve, hogy mi mindenből marad ki az, aki nem tud úszni:
- gyerekkorban: osztálykiránduláson a felhőtlen bohóckodásból a vízben, bármelyik aquapark, vagy vizicsúszda adta szórakozásból, vizitúrázásból,
- felnőttkorban: ha például megteheti, és szeretne beiratkozni egy vitorlás tanfolyamra, vagy nyaraláskor felhőtlenül élvezni akarja a tengerparton bérelhető jet-ski-t, vagy kipróbálni hogy nagy gumikarikában motorcsónakkal húzzák az embert elképesztő sebességgel,
és még sorolhatnám..

A második legfontosabb a biciklizés: nem meglepő módon rendkívül jól fejleszti az egyensúlyérzéket, és szintén hatékonyan edzi szívünket és tüdőnket, miközben nem nyírja szét az izületeket. Fontos, hogy helyesen legyen beállítva az ülés-, és kormánymagasság.

Ezek után már szabad a gazda: azt sportoljon mindenki, amit szeret csinálni, és amit elbír a családi kassza.

Az egészség megőrzés céljából alapvetően nem ajánjuk az olyan sportokat amit asszimteriás terhelést eredményeznek: golf, kenu, vívás, tenisz. Egészségeseket nem tiltanánk le róluk, de annak a gyereknek, akinek felfedeztük gerincferdülését, még ha kis elváltozásról van is szó, nem bátorítjuk az asszimetrikus sportokra (élsportra pedig végképp nem), pláne, ha utánkövetés során azt tapasztaljuk, hogy progrediál a probléma.

A sport egy fontos hozadéka, hogy sikerélményt nyújtson mindenkinek. Ehhez, azonban az is kell, hogy az alkatának megfelelő sportot válasszunk gyerekünknek: ehhez kiváló kezdeményezések a sportválasztó napok, amikor egy nap alatt sokféle mozgást ki lehet próbálni, beszélni edzőkkel, jobb esetben a gyerek alkati adottságait is szakember vizsgálja meg, hogy alkalmas e az adott sportot eredményesen űzni (bár szorgalommal sokminden kiküszöbölhető, de azért nem minden). És már kezdünk is belecsúszni az élsoprt témakörébe, de az már nem ennek a cikknek a témája.

ÖSSZEFOGLALVA: VIGYÉTEK A GYEREKEITEKET MOZOGNI, MERT A MOZGÁS NÉLKÜLÖZHETETLEN EGY BOLDOG, KIEGYENSÚLYOZOTT, EGÉSZSÉGES FELNŐTTKOR ELÉRÉSÉHEZ!