A kézzsibbadásnak számottevő okai lehet. A zsibbadás és egyéb érzészavarok hátterében mindig valamilyen idegrendszeri okot kell keresnünk, hiszen, az idegek látják el érzőrostokkal a végagokat. Ezeknek valamilyen okból bekövetkező károsodása vezet zsibbadáshoz, érzészavarhoz.

A kézzsibbadás okai lehetnek:

- polyneuropathia: a perifériás idegek károsodását, jelenti ami valamilyen anyagcsere-zavar miatt alakul ki. Ilyen anyagcsere zavarok pl.: cukorbetegség, daganat, pajzsmirigybetegség, nem megfelelő tálplálkozás és életmód, vagy emésztőrendszeri betegség miatt kialakuló hiánybetegségek (alkoholizmus, B-vitamin hiány, folsav hiány stb.)
Kezelése: az anyagcserezavar kezlésével a kézzsibbadás is megszűnik

- alagút szindrómák: Ezeket nem gerinc eredetű igeggyulladásnak hívjuk. A perifériás idegek a gerincsatornából kilépve a csontok és lágyrészek (izmok, inak, szalagok) által alkotott alagutakban futnak. Ha ezek az alagutak valamelyike valamilyen okból kifolyólag (pl. lágyrészrövidülés) szűkülnek, akkor a bennük futó ideg nyomás alá kerül zsibbadást okozva.

A felső végtagon a leggyakoribb alagút szindrómák:

- Carpal-tunel szindróma (kéztő alagút sz.): A kéz tenyéri oldalára futó inakat ereket-, és idegeket a kéztő magasságában fedi egy szalag, a ligamentum carpi transversi. Ha valamilyen okból kifolyólag ez a járat szűkül (pl. túlterhelés, gyulladás, nyomásváltozások-aacsony vérnyomásúak hátrányban), akkor zavar keletkezik az ingerületvezetésben kézzsibbadást, ujjzsibbadást és/vagy izomerőgyengülést eredményezve.

- Cubitalis alagút szindróma (könyöktáji alagút sz.): A második leggyakoribb alagút szindróma, amit a felkarcsont hátsó részében (ahol az ideg, a nervus ulnaris fut), vagy az alakron futó hajlító izmok két eredési feje közötti rés szűkülése okoz. Oka a könyök, alkar erőletetésével járó tevékenységek végzése (pl tenisz, maszázs), trauma (sérülés során kialakult vérömleny miatto járatszűkülés), vibrácsiós ártalom, vízvisszatartással járó állapotok (pl. terhesség)

- TOS (Thoracic Outlet Syndrome): Egy olyan állapot melynek sorána nyaki gerinc területéről kilépő idegek, és erek nyomás alá kerülnek a nyak- és mellkas találkozásánál. A felkari idegfonatnak (nervus brachialis), és vele futó ereknek egy viszonylag szők járaton kell a karba jutniuk, melyet csontok (kulcscsont, I-es borda, lapocka egyik nyúlványa), és izmok határolnak (mm. scaleni, m. pectoralis minor, hogy csak a leggyakrabban problémát okzókat említsem).
Tünetei: nagyon változatosak lehetnek mind jellegben, mind kitrtjedésbe. Nyakfájdalom, vállfájdalom, karfájdalom, karzsibbads, kézzsibbadás, keringés sérülése, érzészavarok, izomerő csökkenés az érintett felső végtag területén. A tünetek provkálhatók, ha a kart a váll vonala fülé emeljük, és kinyújtjuk.

Az alagút szindrómák kezelése is mindig a diagnózis felállításával kezdődik, melyet egyrészt speciális provokációs tesztek alapján végzünk, illetve a károdosás mértékének megállapításra ENG (elektromyograf) vizsgálatot javaslunk.

Ezek alapján cél a kompresszió megszüntetése, melyet lágyrésztchnikákkal, manuálterápiával, tape kezeléssel érünk el. A megbomlott izomerő egyneúlyt pedig gyógytornával nyerjük vissza.

- nyaki porckorongsérv: A porckorongunk minden csigolya között megtalálható a 2. csigolyától lefelé.
Belső magja, a nucleus pulposus kocsonyás állagú, a magot kívülről a rostporcos anulus fibrosus borítja. Érellátása nincs, tehát diffúzó útján táplálódik. A porckorongot az összenyomás, hajlítás és csavarás összetett kombinációja terheli. Az egészséges porckorongban az axiális (függőleges) irányú terheléseket a gél állapotú mag hidrosztatikus összenyomása viseli, s ennek ellenáll a külső rostos gyűrűben keletkező feszültség. A kor előrehaladtával és a rossz terheléssel (pl. egész napos görnyedt szmítógép előtt ülés) a mag víztartalma csökken, melynek a következtében a porckorong rugalmassága is csökken, és a nyomás egyenlőtlenül tevődik át csigolyatestre. A porckorongok tápanyagellátása a szomszédos üvegporcokon keresztüli diffúzióval történik. A porckorongok a gerinc hosszának negyedét teszik ki. A napközbeni terhelés hatására dehidrálódnak és éjszaka az erőhatás megszűntével rehidratálódnak. Napi nettó 10-20%-os folyadékveszteséget figyelhetünk meg a diszkuszban, s a napi terhelés alatt beálló folyadék veszteséget éjszaka a pihenés folyamán visszanyerjük (ezért mérjük magunkat magasabbnak reggel mint este), mely egy “pumpaeffektushoz” hasonlítható. A napi folyadékcsere jelentős fontosságú a porckorong tápanyagellátásában.

A prockorongokban a gerinc mozgásakor különböző irányú elmozdulások történnek. Leegyszerűsítve: ha előrehajlunk, akkor a csigolyák elöl közelednek, a porckorong belső magja pedig hátrafelé mozdul el, ha hátrahajlunk, akkor hátul közelednek a csigolyák, és előre mozdul a nucleus pulposus, ha jobbra hajlunk, akkor balra mozdul a belső mag a csigolyák pedig jobb oldalon közelednek stb. A belső mag elmozdulásainak az anulus fibrosus feszülése szab határt.

De, ha hosszú ideig egy rányba terheljük a gerincünket (pl. naponta hosszú órákig helytelenül ülünk), vagy hirtelen meggondolatlanul nagy súlyt emelünk (pl. előrehajlásból csavarodva), akkor a rostos gyűrük sérülnek, és szabad utat kap a belső mag a sérvesedéshez, azaz kitüremkedik.

A porckorongnak nemcsak vérellátása nincsen, de beidegzése sem. Az anulus rostjainak külső egyharmadában van csak fájdalomérző receptor, tehát, ha problémás kezd lenni, nem fáj rögtön. Az első derékfájdalom egy későbbi, de még visszafordítható stádiumban jelentkezik. A kiboltosulás mértéketől függően nevezzük protrusionak (enyhébb mértékű), vagy herniának (sérv).

Attől függően, hogy merre boltosul ki okoz töneteket: ha egyenesen hátra, akkor “csak” nyakfájdalmat eredményez, de ha hátra oldalra, akkor jó eséllyel eléri az ott kilépő ideggyököt, és a nyakfájdalom mellett kisugárzó tünteket okoz (fájdalom, zsibbadás, bizsergés, egyéb különböző érzészavarok). Ezeknek helye attól függ, hogy mely csigolyák közötti porckorong érintett, és így melyik ideget nyomja.

Kezelés: jobb ha először szakorvos vizsgálja meg, és MRI készítését javasolja. (általánosségban igaz, hogy az MRI kép nem feltétlenül függ össze a páciens állapotának akkuttságával, de a diagnózis felállítása-, illetve a prognózis miatt szükséges). A tünetek csökkentésére: fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, izomlazítás. Az oki terápia 2 féle lehet:

- műtét: ha fél évig tartó konervatív terápiára (minden olyan terápia ami nem műtét) semmilyen változás, javulás nem volt elérhető.
- konzervatív terapia: gyógytorna, Mckenzie-torna, manuálterápia, idegmobilizáció, stabilizációs tréning, tape, elektroterápia, pszichoterápia, életmódváltás