A porckorongsérv napjaink leggyakoribb mozgásszervi megbetegedése. Logikusan ott tud kialakulni ahol prockorngunk van, vagyis a 2. nyakcsigolyától lefelé az 1. keresztcsonti csigolyáig.
A porckorong anatómiája:
A porckorong 2 részből áll: a belső mag (nucleus pulposus) amit úgy képzeljünk el mint egy puhább lapított labdát, és a körülötte lévő rostos gyűrűk rétegei (anulus fibrusus)
A porckorongnak nincs vérellátása, így táplálása diffúió útján történik (összenyomás hatására kipréselődik belőle a folyadék, a nyomás megszünésekor pedig visszaáramlik.
A kor előrehaladtával és a rossz terheléssel (pl. egész napos görnyedt számítógép előtt ülés) a mag víztartalma csökken, melynek a következtében a porckorong rugalmassága is csökken, és a nyomás egyenlőtlenül tevődik át csigolyatestre. A porckorongok tápanyagellátása a szomszédos üvegporcokon keresztüli diffúzióval történik. A porckorongok a gerinc hosszának negyedét teszik ki. A napközbeni terhelés hatására dehidrálódnak és éjszaka az erőhatás megszűntével rehidratálódnak. Napi nettó 10-20%-os folyadékveszteséget figyelhetünk meg a diszkuszban, s a napi terhelés alatt beálló folyadék veszteséget éjszaka a pihenés folyamán visszanyerjük (ezért mérjük magunkat magasabbnak reggel mint este), mely egy “pumpaeffektushoz” hasonlítható. A napi folyadékcsere jelentős fontosságú a porckorong tápanyagellátásában.
Magának a porckorongank beidegzése sincsen, tehát nem tud fájni. Fájdalmat viszont tud oozni, ha olyan képletet nyom aminek már van fájdalmoréző receptora. Az anulus fibrosus rétegeinek belső kétharmadának nincs ilyen receptora, de a külső egyharmada már beidegzéssel rendelkezik, tehát, ha ezek kerülnek nyomás alá, akkor már fájdalom jelentkezik.
A porckorongok feladata:
Az porckorongok egyik feladata, hogy távolságot tartson a csigolyák között, hiszen ott lépnek ki a gerincvelői idegek amik beidegzik a végtagokat érző és mozgató rostokkal. A másik feladataként a porckorongokon keresztül tevődik át az elmozdulás egyik csiolyáról a másikra, így biztosítva a gerinc szabad mozgását minden irányban.
A porckorongok működése:
Előrehajláskor (de görnyedten üléskor is) a porckorongok belső magjai hátranyomódnak, hátrahajláskor előrenyomódnak, jobbrahajláskor balra-, balrahajláskor pedig jobbranyomódnak. Ideális esetben ezeket a belső emozuldásokat behatárolják az anulus fibrosus rostjai.
A porckorongsérv kialakukása:
Alapvetően kétféleképpen tud kialakulni a porckorongsérv:
1. Hirtelen trauma hatására: például egy rosszul kivitelezett hirtelen emelés hatására az ágyéki szakaszon, vagy autóbelestkor ostorcsapásos nyaksérülés következtében.
2. “Rossz használatból” kiolyólag: hosszú éveken át fenntartott egyoldalú terhelése a gerincünknek. Gondolok itt a foglalkozási ártalmakra: irodai dolgozóknál a számítógép előtti helyetelen ülés, és mozgésszegény életmód, vagy kozmetikusoknál szintén az állandó görnyedés és lefelé nézés, míg például festőknél az állandó felfelé nézés. Ezek hatására a belső mag állandóan egy irányba nyomódik. Ehhez még hozzáadódik, hogy a kor előrehaladtával (és a mozgásszegény életmóddal) a porckorongok dehidáltabbakká válnak, azaz vizet veszetenek. Ez igaz az anulus fibrosus rostjaira is, amik így kevésbé tudnak ellenállni az állandóan ránehezedő nyomásnak. Így egy idő után feltöredeznek. Az első fájdalmakkor még valószínüleg nincs sérve sz embernek, mert csak az anulus külső rostjait (aminek már van beidegzése) éri el a belső mag tompa derékfájdalmat okozva. De ha nem foglalkozik vele az illető, akkor a folyamat halad a medrében tovább, mígnem a legkülső rost is utat enged a nucleusnak, ai így az útjában álló képletet nyomva fog fájdalmat okozni.
A porckorongsérv tünetei:
A porckorongsérvnek igen jellemző tünetei vannak, melyek alapján el lehet különíteni a gerinc egyéb képletei által okozott tüneteitől (pl a kisizüeti blokktól, amely mindig uyganarra a mozdulatraugyanannyira fáj, mindig egy oldalon, ugyanakkora mogásbeszűkülést okozva, és a fenék vonala alá soha nem okoz kisugárzó problémát)
A porckorongsérv többnyire derékban/nyakban jelentkező fájdalommal kezdődik, melyek napszakonként ingadozhatnak, vannak kicsit jobb, kicsit rosszabb időszakok, és ha kisugárzó tüntetet okoz, az többnyire a fenék/váll vonala alá is kiterjed. Jelentkezhet egy oldalon, de átterjedhet az ellenoldalra is. Együttjárhat ún. antalgiás tartással, mely a törzsnek egy torz tatását jelenti, ami azért alakul i, mert a testünk “menekül” a fájdalomtól, hogy tehermentesítse a kiboltusálást. Ilyenkor az ember törzse nem az alsó testfele fölött van, hanem attól valamelyik oldalra eltolódva. Ha nyaki szakaszon van a sérv, akkor a fej -nyak tartása tolódik el valamelyik irányba.
Ha eléri a kilépő ideggyököt, akkor a végtagba sugárzó tüneteket okozhat. Ezek lehetnek: fájadlom, zsibbadás, bizsergés, égő érzés, bénulásos tünetek.
A porckorongsérv diagnosztizálása:
Egyértelmű diangózishoz MRI felvétel szükséges. A röntgen csak a csontokat rajzolja ki, a lágyrészeket nem, a porckorong márpedig lágyrész-szövet.
A porckorongsérv kezelése:
Jobb ha először szakorvos vizsgálja meg, és MRI készítését javasolja. (általánosségban igaz, hogy az MRI kép nem feltétlenül függ össze a páciens állapotának akkuttságával, de a diagnózis felállítása-, illetve a prognózis miatt szükséges). A tünetek csökkentésére: fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, izomlazítás. Az oki terápia 2 féle lehet:
- műtét: 3 indikációja van:
1. ha vizelet-, széklettartási probléma is fennáll, (ágyéki porckornsérvnél)
2. ha a lábfejét/ kezét egyáltalán nem tudja mozgatni (nem tud sarokra, vagy lábujjhegyre állni), bár fordult már meg nálunk több olyan páciens, akinél még így is elkerülhető volt a műtét
3. ha fél évig tartó konervatív terápiára (minden olyan terápia ami nem műtét) semmilyen változás, javulás nem volt elérhető.
- konzervatív terapia: gyógytorna, Mckenzie-torna, manuálterápia, idegmobilizáció, stabilizációs tréning, tape, elektroterápia, pszichoterápia, életmódváltás
