A stressz a hétköznapi kihívásokra adott normál pszichológiai és fizikai reakció. Alapvetően a kis mennyiségű stressz jótékony hatású tud lenni a motiváció és jobb teljesítmény elérésében, ám szervezetünk a folyamatosan magas stressz-szinttel nem tud következmények nélkül megküzdeni.

A stressz az agyunkban lejátszódó folyamatok eredménye, mely a törzsfejlődés során a túlélésben játszott fontos szerepet. Veszélyhelyzet fennállásakor olyan hormonoknak kellett felszabadulniuk a szervezetünkben, amik éberebbé tettek minket, és ugyan hasonló életveszélyes helyzetek ritkán érik a ma emberét, a reakció mechanizmusa nem változott. Ugyanazok a hormonok szabadulnak fel, melynek következménye a magasabb pulzus és vérnyomás, illetve az izmok feszültsége is nő (készen állunk a menekülésre vagy védekezésre). Azonban ma nem hetente vagy naponta ér minket a túlélésért egy nagy adag stressz, hanem folyamatosan állunk némi stresszhatás alatt (oda kell érni a találkozóra, be kell fizetni a számlákat, nem találunk parkolóhelyet, stb.).

Amikor a stresszhelyzet megszűnik, testünk és agyunk működése visszatér a normális kerékvágásba. Sajnálatos módon viszont a modern élettel járó non-stop feszültség azzal jár, hogy az agyunk készültségi állapota soha nem kapcsol ki.

Így muszáj valahogy feldolgozni és levezetni az állandóan minket érő stresszt. A hosszabb ideig fennálló krónikus stressz súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet: szív- és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, mozgásszervi problémák lehetnek ennek jelzői.

Ne várd meg amíg a stressz elkezdi az egészségedet rombolni, válassz a többféle stresszkezelési stratégia közül egy vagy több számodra szimpatikusat. Ezekről a héten Facebook-oldalunk is segítségedre lesz, ahol megosztjuk a kedvenc módszereinket.