Áttekintés

A teniszkönyök, vagyis a könyök külső “bütykének” gyulladása egy olyan fájdalmas állapot, ami az itt eredő izmok inainak túlterhelődésekor jelentkezik általában a csukló és kar repetitív terhelésének következtében.

Az elnevezésével ellentétben nemcsak teniszt űző sportolóknál jelentkezik, hanem az alkar izmainak túlterhelésével járó munkát végzőknél is, mint festőknél, asztalosoknál, henteseknél, de az irodában egész nap a klaviatúrával és egérrel dolgozók is erősen érintettek.

A kézfejet hátrafeszítő izmok jellemzően hosszú ínnal erednek a könyök külső csontos kiemelkedésénél, majd az alkar közepe táján rövid izomhas után szintén hosszú ínnal tapadnak a kézfejen vagy az ujjakon. Ha túlterheljük ezeket az izmokat és inaikat, akkor a fájdalom elsősorban az eredési pontnál jelentkezik, vagyis a könyök külső felszínén. Innen a fájdalom kisugározhat az alkarba és csuklóba.

A pihentetés és vény nélküli kapható non szteroid gyulladáscsökkentők megkönnyebbülést tudnak hozni, de ha nagyon makacs a probléma, érdemes szakembert felkeresni.

Tünetek

A könyök külső részéről az alkarba és csuklóba sugárzó fájdalom megnehezíti a következő tevékenységeket:

• Kézfogást, vagy tárgyak megragadását
• Ajtónyitást
• Könnyebb tárgyak (pl. kávéscsésze) megtartását

Mikor érdemes szakembert felkeresni?

Ha az öngyógyító stratégiák (pihentetés, vény nélküli fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők alkalmazása akár gyógyszer, akár krém formájában) hetek elteltével sem hoznak megkönnyebbülést.

Okai

A teniszkönyök egy túlhasználatból adódó izomsérülés. Az oka, hogy állandóan ismétlődően kontrakcióba lép, azaz összehúzódik a kézfejet mozgató alkarizom, ezek a hosszan és gyakran ismétlődő izomösszehúzódások pedig egy idő után apró sérüléseket, mini szakadásokat eredményeznek a könyök külső oldalán eredő izmok inaiban.

Ahogy a nevéből is kiderül, a teniszezés (főleg a gyenge technikával sokat ismételt fonák) az egyik lehetséges ok a kialakulásra, de a fentebb már említett tevékenységek, foglalkozások is előidézhetik.

Rizikófaktorok

Életkor: Minden életkorban előfordulhat, de leggyakrabban a 30-50 közöttiek érintettek
Foglalkozás: A kézfejet és csuklót erősen túlterhelő foglalkozásokat űzők.
Bizonyos sportok: Ütősportokat űzőknél nagyobb eséllyel alakul ki teniszkönyök, különösen helytelen technikával párosítva.

Gyakran előfordul valamilyen nyaki tünet mellett / után, hogy makacs, nem múló teniszkönyökkel is küzd az illető. Ilyenkor elengedhetetlen a nyaki kórtörténet tisztázása. Éppen ezért mi, manuálterapeuták először kizárjuk az alsó nyaki-, felső háti gerincszakasz érintettségét. Ha megbizonyosodtunk arról, hogy nincs gerinc eredetű komponense a tünetnek, már kijelenthetjük, hogy “csak” teniszkönyökkel állunk szemben.

Ugyanígy előfordulhat, hogy a vállízület dinamikus stabilitás funkciójának romlása miatt terhelődik túl az alkar-csukló régió. Ahogy korábban is említettük más sérülések kapcsán, most is igaz: Ha egy régió nem veszi ki a részét kellőképpen a test működtetésében (ebben az esetben a kar mozgatásában), akkor egy másik régió - általában egy szomszédos terület - kompenzálja a kieső működést, és emiatt túlterhelődik.

Diagnózis

A diagnózis felállításához az orvos részletesen kikérdezi az illetőt (felveszi az anamnézist), illetve fizikálisan is megvizsgálja a fájdalmas területet. Ennek során különböző irányokba kell mozgatni az alkart és kézfejet, illetve különböző pontokon esetleg erősen meg is nyomja az alkart, könyököt, esetleg ellenállást ad a mozgás különböző irányaira, hogy kicsit pontosabban meg lehessen határozni, hogy mely izmok inai érintettek.

A legtöbb esetben a kikérdezés - amiből kiderül a tünet helye és viselkedése - és a fizikális vizsgálat elegendő a diagnózis felállításához, de ha arra gyanakszunk, hogy valamilyen más folyamat (akár az említett nyaki probléma) is zajlik a háttérben, amely okozza, vagy fenntartja a fájdalmas állapotot, akkor egyéb vizsgálatok pl. röntgen, MRI felvétel elkészítése is szükséges.

Kezelés

A teniszkönyök gyakran magától helyrejön. Azonban ha a vény nélkül kapható non-szteroid fájdalom- és gyulladáscsökkentők, valamint a pihentetés nem segítenek, akkor az orvos általában gyógytornát javasol.

Lássuk, milyen módszerek elérhetők, és melyekkel nem árt óvatosnak lennünk:

• Mivel gyulladással állunk szemben, ezért a gyógytornából a torna rész nem jöhet szóba, hiszen gyulladt szövet terhelésekor a gyulladás belobbantását kockáztatnánk.
• Sokat tudnak segíteni az elektroterápiás kezelések: ultrahang, sonoforézis (ultrahanggal bejutatott gyulladáscsökkentő, amely segít a mélyebb szövetekbe eljuttatni a hatóanyagot), iontoforezis (szintén elektroterápia alkalmazásával).
• Ha a tünetek megjelenése összefüggésben van a tenisszel vagy más ütősporttal, akkor javasoljuk a technika kielemzését. Ugyanígy, ha a munkának köszönhető az állapot, szintén áttekintjük az ergonómiai szabályokat, hogy minél hamarabb megszűnjön a gyulladást előidéző rossz terhelés.
• Sokat segíthetnek a teniszkönyök minél előbbi megszüntetésében az alkart és csuklót rögzítő sínek, és persze a KINEZIO TAPE.
• Ha a gyulladás lecsengett, akkor bele lehet kezdeni az alkar izmok nyújtásába és erősítésébe.
• Az orvosi terápia részeként Magyarországon általában szteroid injekció adásával gyorsítják meg a gyulladás lehúzódását.